Zsid 11,1-2. 23-29

89/1.4. 802. 372/1-3. Lekc. Rm 4, 13-25. 2021.11.21. Txt: Zsid 11,1-2. 23-29 158/1-2. 247

Mit ad a hit az életünk számára

A Zsidókhoz írt levél 11. részéből ma Mózes élete kerül elénk. A szabadítónak az élete, aki sok tekintetben Jézusra mutat. Mózes születése a hitből vállalt életet jelentette. Talán első pillanatban fel se tűnik számunkra, hogy már a születése is előre mutat Krisztusra. Jézus születésénél ott látjuk Gábriel angyalnak a megjelenését, amint viszi a hírt, Isten tervét. Ott volt Mária életében az Isten tervére való igent mondás: íme az Úr szolgálólánya, történjen velem a te beszéded szerint. A hit azt jelenti az életünkben, hogy igent tudok mondani Istennek arra a tervére is, amit én még át sem látok, fel sem tudok fogni.

Mózes szülei igent mondtak Isten tervére. Akkor, amikor nem értették, és nem látták, hogy az vajon hogyan fog megvalósulni. Nem ölték meg gyermeküket, hanem Istenre tekintve készítették el a jövőt, amikor rejtegették a megszületett Mózest.

A hit ezért a jövő felé irányuló igent mondása az ember életének: amikor rábízom magam Istenre. Még nem látom, hogy mi fog történni, nem tudom, hogy Isten hogyan fogja kivitelezni, de megteszem azt, ami az én részem: igent mondok Isten akaratára.

Mózes születése az igent mondással kezdődött, mert szülei inkább Istennek engedelmeskedtek, mint embereknek. A hit azt is jelenti, hogy vállalom ezt a konfliktust. Hogy a fáraó parancsa helyett még akkor is Istennek engedelmeskedem, ha a fáraó fegyveres katonái jelennek meg. Mózes szülei hitükkel bátorságukról és engedelmességükről tettek tanúbizonyságot. Mint ahogyan József és Mária is bátorságról tettek bizonyságot, és Isten iránti engedelmességről. Mária bátorságát látjuk, amikor eljegyzett menyasszonyként igent mond Gábriel angyalnak, közben pedig a jövőjét és az életét is kockáztatja. A hit mindig Istenre tekint, és Isten szempontjait részesíti előnyben az emberiek előtt.

Mózes életében a hit megnyilvánulása volt az is, hogy a nehezebb utat választotta. Nem a fáraó házát, nem a biztos jövőt, nem a kényelmet és biztonságot, hanem Istent. Vajon amikor döntési helyzetekbe kerülünk, mi vajon hogyan gondolkodunk, miként hozunk döntést. A hit azt jelenti, hogy az életem döntéseiben is Istenre tekintek. Ez sokszor a nehezebbet jelenti, a nagyobb lemondást, a keményebb munkát, a több konfliktust, és sokszor az emberek rosszallását. Mózes nem ismerte Jézusnak a széles út-keskeny út példázatát, de mégis a keskeny utat választotta.

Vajon nem ilyen az, amikor az első tanítványok igent mondanak Jézus hívására? Elhagyják a biztosat, a kiszámíthatót, a jövedelmezőt, és választják azt, aki azt mondja magáról, hogy nincs hová fejét lehajtania. Milyen szépen fogalmazza meg ezt a vállalást a Szentírás: Mert inkább vállalta Isten népével együtt a szenvedést, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét, mivel többre becsülte Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett. A hit tesz képessé arra is, hogy válasszam a nehezebbet, akár a szenvedést is.

Nemrég olvastam egy cikket, igaz nem mostani cikk volt, hogy Izlandon szinte teljes mértékben sikerült legyőzniük a Down szindrómás betegséget. Szinte egyáltalán nincsenek Down kórral született gyermekek. Rögtön rá is vághatnánk, hogy milyen nagyszerű a mai tudomány, mi mindenre képes… De tovább olvasva a cikket, kiderült az is, hogy nem valamilyen genetikai csoda helyszíne Izland, ahol nem fogannak meg ilyen gyermekek, hanem amint kiderül a mai modern technika által, hogy Down szindrómás lenne egy születendő gyermek, inkább meggyilkolják. Ez az emberi természet, amikor választom a kényelmet az ismeretlen helyett és a nehézségek helyett. A hit cselekedete pedig nem más, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűsége helyett választani szenvedést.

Mózes többre becsüli Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot. Amikor Jézus az igazi kincsek gyűjtéséről beszél, akkor azt mondja, hogy ne olyan kincset gyűjtsünk, amit ellop a tolvaj, megemészt a rozsda és a moly. Mikor láttuk ennek az igeversnek a komolyan vételét? Hogy Mózes inkább választotta a gyalázatot Krisztusért, mint Egyiptom kincseit? Ott láttuk az Egyiptomi tengerparton, amikor a kopt keresztyének vállalták a Krisztusért a gyalázatot. Amikor a lefejezést választották Krisztusért. Talán nincs ennél jobb és élőbb bizonyítéka, hogy komolyan vették az Írások tanítását. Egyiptom kincsei, az életük megmentése helyett vállalták a gyalázatot.

Mózes számára a hit a bátorságot is jelenti. Mert a hit a döntéseinkben is megmutatkozik. Amikor félelem nélkül tudunk Istenre tekintve döntést hozni. Ez a kérdés, hogy kinek engedünk az életünkben, ki uralkodik az életünk felett. A földi uralkodó közelebb van, és annak a haragjától és büntetésétől lehet, hogy jobban tarthatok. De inkább választom a földi királynak a haragját, mint hogy Isten haragjával kelljen szembenéznem. Ma olyan hihetetlen, de nagyon sokan az Egyesült Államokban keresztyén emberekként néznek szembe a földi király haragjával, mert Isten törvényeit tartják szem előtt, és a Szentírás tanításához ragaszkodnak. Vajon fel vagyunk-e készülve arra, hogy ha kell mi is nemet tudjunk mondani a földi hatalomnak, ha Isten akaratával szembe akar bennünket állítani? Mózes azt olvastuk kitartott, mint aki látja a láthatatlan Istent. Ez a hitnek az ajándéka. Amikor kitartunk, amikor engedelmeskedünk, amikor Istennek engedünk. Viszont Mózes volt az, aki a Hóreb hegyen találkozott, színről színre Istennel.

Végezetül a hit az Istenbe vetett bizalmat is jelenti. Azt is, hogy vannak dolgok, amiket nem értek Isten dolgaiból, és mégis, Isten rendelése szerint cselekszem. Akkor is elhiszem, hogy Isten terve működik, amikor az emberi logikám nem tudja egészen ezt megérteni. Mózes elrendelte, hogy vágjanak le egy bárány, kenjék be az ajtófélfát és a szemöldökfát vérrel, és az megmenti őket a pusztító angyaltól. Nem értem miért, nem értem hogyan, de megteszem azt is, amit Isten kér. Akkor is, amikor az emberi logikának ellentmondani látszik.

Amikor Mózes kivezeti népét Egyiptomból, és nekiindulnak a tengernek, akkor is Istenre tekintettek. Mert emberileg nézve nem is tűnhetett bölcs dolognak a tengernek hajtani szekerekkel, állatokkal, kisgyermekekkel, csecsemőkkel. A hit azt is jelenti, hogy bár nem értem, de rá tudom magam bízni Istenre, és biztos vagyok az ő szabadításában.

Az úrvacsorai jegyekben is Isten erejét, hatalmát, csodáját látom, miközben egy falat kenyér és egy korty bor az, amit magamhoz veszek.

Hitünkről teszünk tanúbizonyságot amikor a sír mellett megvalljuk hitünket. Miközben láthatóan az élettől búcsúzunk, közben arra az Úrra tekintünk, aki a halált legyőzve élettel ajándékoz, és akinek a szavára részesülünk a feltámadásban, és aki által új testet öltünk magunkra.