Zsid 11, 1-3. 39-4o. Zsid 12, 1-2.

/ 345Várj 823Jézus hív 2021.11.07.Zsid 11, 1-3. 39-4o. Zsid 12, 1-2. 627 19oTi kereszty

Kedves Testvérek!

Az elkövetkező hetekben a vasárnapi igehirdetésekben a Zsidókhoz írt levél 11. részének üzenetével fogunk találkozni. Ezen igeszakasz alapján készülődünk a karácsonyra. Miről is szól a 11. fejezet? A bizonyságtevők fellegéről, vagyis az Ószövetség azon nagy alakjairól, akik a mi hitünk szempontjából is fontosak, mert Krisztusra tekintettek, mert Krisztust várták, vagy mert valamilyen tettükben, életük eseményében, mozdulatukban Krisztusról tettek bizonyságot.

A hit hősei, a hit történetének a nagy alakjai ők. Akiket ha a templomunkban képek vagy mozaikok lennének, akkor ezeken megjelenítenénk, illetve sok helyütt templomokban meg is jelenítik őket. Azok az ószövetségi alakok, történetekről szól a 11. fejezet, ami a mi keresztyén hitünk számára is rendkívüli fontossággal bírnak.

Miért fontos a hit hőseinek az életét látnunk? Azért, mert emberekként élték az életüket, ugyanúgy mint mi. Nem nagyobbak voltak, mint mi vagyunk, nem különbek voltak, hanem az életüket Isten megragadta, az életükben Isten munkálkodott. Ugyanúgy, mint ahogyan a mienkben is. A hit hőseinek az élete az Istennel való párbeszédükről szól – ami nem mindig beszéd, vagy beszélgetés, hanem nagyon sokszor a hétköznapoknak a cselekedetei.

Mielőtt azonban a hit hőseire térnénk fontos, hogy megértsük azt is, hogy hogyan definiálja, hogyan határozza meg a Zsidó levél szerzője a hitnek a fogalmát. A mai szóhasználatunk sokszor nem azonos azzal, amit a bibliai nyelvezet használ. Hogyan használjuk mi a hit szavát? Sokszor valakinek valamiféle elképzelését, vélekedését vagy véleményét hívjuk hitnek. Ami nagyon sokszor bizonytalan, vagy könnyen változik. Aminek nincs semmiféle autoritása. Vannak ufó-hívők, vannak emberek, akik hisznek az oltásokban, vannak akik nem hisznek benne. A mai világnak a hittel kapcsolatos fogalma egészen más, hiszen sok esetben a hittel valamiféle bizonytalanságot, bizonyítatlanságot, vagy éppen bizonyíthatatlanságot jelent. És sok esetben ennek a hitnek nincsen semmiféle kötelező ereje. Te ebbe hiszel, én meg abba, … és végül azt is szoktuk mondani, hogy legyen a te hited szerint.

A hit, amiről a Biblia beszél egészen más: bizonyos vagyok valami felől. Meg vagyok győződve. A hit kapcsolatot és bizalmat jelent. A hit biztos kapaszkodót jelenti az ember számára. A hit az erőforrás az ember számára. A hit kijelöli az utamat az életemben. A hit bizonyosságot ad, és úgy működik, mint egy iránytű vagy mágnes, mert vezet és meghatároz minket. A hit rendszerez és magyarázatot ad. A hit az Istenhez tartozásomat jelenti. A hit a bizalmat jelenti az Isten irányába.

Most amikor veszteségek vannak az életünkben mit jelent a számunkra a hit? Vagy amikor az emberi életünk vége felé közeledünk mit jelent a hit?

A Zsidó levél szerzője a hithez köti a bizalmat és a meggyőződést is. A hit kapcsolatra épül és biztonságot ad. Kapcsolatom van a mindenható Istennel és rá tekintve van biztonságban az életem. Olyan fontos, hogy meglegyen ez a kapcsolat az életünkben. Nemcsak a hétköznapi életben, ember és ember közötti viszonyunkban fontos, hogy beszélgessünk egymással, de az Istennel való kapcsolatunknak is az egyik legfontosabb része, hogy beszélgessek Istennel. Hogy ott legyen az életemben az imádság. Hogy kérni tudjak, hogy megköszönni tudjak, hogy hálát tudjak adni. Soha nem késő elkezdeni ezt a beszélgetést. Nem kell félni, tartani attól, hogy nem jól csinálom. Ha nem megy magamtól, ott van segítségként is a Szentírásban a Zsoltárok könyve, ahol olyan gazdagságát fedezhetjük fel az imádságoknak, és tanulhatunk belőle azt olvasva nap, mint nap.

A hit nélkülözhetetlen az életünkben, mert irányt mutat. Tudjuk, merre kell haladnunk. Ez a hit vezette Ábrahámot, ez mutatta az utat Mózesnek, ez a hit adott erőt a honfoglalás harcai közt Józsuénak, ez a hit segítette győzelemre Dávidot. Egymás után veszi sorra a Zsidó levél az üdvtörténet nagy alakjait. Azt is megtanítja nekünk ez az igeszakasz, hogy ezek a hithősök, bármennyire is nagyszerű emberek voltak, az ígéretek beteljesedése tekintetében még nem célt ért emberek. Mert ránk vártak. Így fogalmazza ezt meg a 4o. vers: mert Isten számunkra valami különbről gondoskodott, hogy ők ne nélkülünk jussanak el a teljességre. Látjuk, hogy miközben a hit egyrészt a legszentebb magánügy, közben pedig összeköt bennünket. Összeköt bennünket a Grúziában, az Örményországban, a Kínában, az Észak-Koreában élő keresztyénekkel is, de összeköt bennünket az előttünk éltekkel is. Azokkal is, aki már előre mentek, és azokkal, akik Krisztusnál vannak.

Miért fontos még a hit az életünkben? Mert a hitből származik a mi reménységünk. Mindennek a középpontjában ott van a golgotai kereszt, Jézus Krisztus halála és feltámadása. Amikor Pál apostol a Korintusiaknak írja a levelét, azt mondja, hogy nem akar másról tudni, mint Krisztusról, és róla is mint megfeszítettről. Mert Krisztus kereszthalála és feltámadása a mi reménységünk.

Kereszthalála bizonyosságot ad afelől, hogy a bűneinkért Isten színe előtt áldozatával eleget tett, kiengesztelte az Atyát. Feltámadása pedig a mi feltámadásunk záloga. Amilyen bizonyos, hogy ő feltámadt, olyan biztos a mi feltámadásunk és örök életünk.

Ez a keresztyén hitünk lényege. Ezért tekintünk mi fel Jézusra, mint a hit szerzőjére.

Hitből származik a reménységünk…

Krisztusra tekintünk – győzelme, feltámadása, halál feletti diadala...

11 1A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.2Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek. 3Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható….

39 És mindezeken, noha hit által Istentől jó tanúbizonyságot nyertek, nem teljesült be az ígéret, 40mert Isten számunkra valami különbről gondoskodott, hogy ők ne nélkülünk jussanak el a teljességre.

12. 1Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. 2Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére,