Miképpen cselekedjek?

Miképpen cselekedjek? - Imahétzáró igehirdetés Marosvásárhely-Alsóvárosban

Tanuljatok meg jót cselekedni

Gyerekkoromban mondták: A legjobb, amit tehetsz, ha nem teszel semmit .

mit tegyek? Hogy lehet megtanulni jót cselekedni? Tanuljátok meg tőlem, hogy …

Oszd szét vagyonod. Találd meg a szíved. Ahol az van, ott a kincsed is. Az a te bálványod. A te megrontód.

Aztán kövess engem. ( Joó előtt Jé jön )

És? És én emberhalásszá teszlek. A legjobb, amit tehetünk, az egymásért van.

De ki az én felebarátom?

Vagy inkább : én kinek vagyok a felebarátja?

https://podcast.gospelinlife.com/e/neighbors/

25Ekkor felállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? 26Ő pedig ezt mondta neki: Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod? 27Ő pedig így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” 28Jézus ezt mondta neki: Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz. 29Ő viszont igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: De ki a felebarátom? 30Válaszul Jézus ezt mondta neki: Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. 31Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé, de amikor meglátta, elkerülte. 32Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, de amikor meglátta, ő is elkerülte. 33Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta, 34odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Azután feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és gondját viselte. 35Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. 36Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek? 37Ő így felelt: Az, aki irgalmas volt hozzá. Jézus erre ezt mondta neki: Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj!

Az első 9 fejezet arról szól, hogy kicsoda Jézus. A következő 9 fejezet arról beszél, hogy mi t jelent követni Jézust. Mit jelent Jézus tanítványának lenni.

10 fejezet első fele azt mondja, hogy minden tanítvány hírnök. Az evangélium hirdetője. A második fele arról beszél, hogy a hirdetésen túl az is a feladatunk, hogy odaéljük az evangéliumot mások életébe. (tömbházban nőttem fel, sok szomszéddal, ahol nemcsak beszéltünk a szeretetről, hanem adtunk cukrot, olajat a szomszédnak és igyekeztünk türelmet is tanúsítani amikor majd ránkszakadt a plafon. Csak igyekeztünk sokszor.)

Nemcsak tanítványoknak kell lennünk, hanem felebarátoknak is. Nem csak tanítani kell a körülöttünk élőket, hanem szolgálni is kell őket, akár hisznek, akár nem. Szólni és élni az evangéliumot, tanítani és szolgálni, tanítani és segíteni: ezek kéz a kézben járnak. Magyarán, nem csak igehirdetővé de felabaráttá is kell válni. Gyertek, ma este kérdezzünk rá néhány dologra ezzel kapcsolatban:

miért KELL? MIÉRT kötelező?

MEDDIG kell? Hol a határ? Mik a dimenziói? MENNYIRE?

HOGYAN kell? Ennek két oldalát fogom megvizsgálni: a motiváció oldalát és a módszertanát.

MIÉRT?

Tedd ezt és élni fogsz. Mert az Isten törvénye szerinti élet az igazi élet. Csak akkor működik az élet.

Jézus és egy törvényszakértő között folyik a beszélgetés. Azt olvassuk, hogy azért állt elő, hogy kísértse őt. Miért állt ez szándékában?

Jézus mindig szeretettel fordult azok felé, akik fittyet hánytak a törvényre. Tárt karokkal fogadta a bűnösöket. Ezeknek az embereknek a legnagyobb bűne márpedig az volt a törvénytudó szerint, hogy nem tartják be a törvényt. Ezért ez az ember kicsit pellengérre akarta állítani Jézust. Sarokba szorítani, nyilvánosan is megszégyeníteni.

S felteszi az elemző kérdést: vajon mit kell tennem szerinted ahhoz, hogy örök életet nyerjek? Lássam, mi a véleményed erről? S minden bizonnyal arra számított, hogy Jézus vmi nagyon progresszív, liberális módon áll ehhez hozzá, valahogy úgy, hogy á, nem kell tenned semmit, mert Isten szeret és elfogad. S ha ezt mondja, lefüleli. Csakhogy megfordul a dolog, mert Jézus is készített egy csapdát. Azzal a különbséggel, hogy ezt a csapdát a szeretet állította.

MI van megírva a Törvényben? Nos, szerencsére emberünk nem vette szó szerint a kérést. És nem olvasta fel mind a 700 törvényt, amit a farizeusok betéve tudtak. Vagyishogy értette a kérdést: mi a kivonata, a lényege, az esszenciája a törvénynek. S mondja is: Ez a lényeg: Szeresd az Urat minden erődből, és szeresd felebarátodat mint magadat.

Mit jelent az első? Tudtad, hogy miben hiszel igazán? Abban, amit a magányodban a leginkább csinálsz. Az Istened ott van a belső szobádban. Hova szaladnak a gondolataid ösztönösen? Amikor semmi külső kényszer nem éri őket? Az Istenben gyönyörködik ilyenkor a szíved-lelked, teljse bensőd? S ha nem, akkor ott van az igazi vallásod és az igazi istened. Ott a te hited.

Szeresd az Urat annyira, hogy uralja a gondolataidat. Szeresd őt annyira, hogy mindig elégedett legyen a szíved, hiszen őt, az Ő jelenlétét soha nem kell nélkülöznöd.

És szeresd felebarátodat. Keresd épp annyira a másik hasznát is, amennyire a sajátodat. Ugyanolyan élvezettel keresd a másik hasznát mint a magadét. Ez már neccesebb, nem?

Ennyi az egész?

Nem érzed ennek az erejét? Nem érzed, hogy mi is a törvény lényege? Mire is jó az egész törvény? A törvény mit keres valójában? MIt akar elérni?

Merthogy Jézus ennyit mond: igazad van. Menj el és tedd ezt. Merthogy valóban ez a logikus, és ez a természetes, hogy szeresd teljes szívedből azt az Istent, akitől mindent kaptál. És szeresd felebarátodat, hiszen ismered az aranyszabályt: úgy viszonyulj másokhoz, ahogy másoktól is elvárod, hogy bánjanak veled.

Jézus tehát ezt mondja: TEDD EZT ÉS ÉLNI FOGSZ. Vagyis egyrészt azt mondja, hogy betartani a törvényt, az Isten előírásait, a lehető legjobb megoldás. Így lett kitalálva a világ. Van egy működési mechanizmusa. Tehát így kell élni. Vagy legalábbis így KELLENE élni.

DE! Ezzel azt is mondja, hogy bár a törvény az élet útja, de NEM AZ ÉLETRE VEZETŐ ÚT. Vagyis tedd meg, hajrá, s ha megteszed, természetesen életed lesz.

Igenám de a törvénytudó azonnal érzi azonnal érzi, hogy hova akar Jézus kilyukadni. Ezért olvassuk azt, hogy megpróbálta igazolni magát. Ezél tett fel a kérdést: De ki az én Felebarátom? Legyünk már akkor korrektek és ésszerűek. Tán nem gondolod azt, hogy mindenki? Nem gondolod ezt komolyan, ugye?

Miért kérdezi ezt? Azért mert az ő életének a vezérelve az, hogy Isten engem elfogad, ha elég erkölcsös vagyok. És érzi, hogy Jézus ezt az alapot töri szerteszét, darabokra, amikor beviszi őt ebbe a kelepcébe, hogy akkor gyere csak, foglaljuk össze a törvénynek a lényegét. Nem kell most a 700 parancsolatban eltévedni, mondd csak a lényeget. Mi az? És ahogy ezt megfogalmazza, kiderül, hogy ezt egyszerűen lehetetlen megtenni.

Jézus tehát ezt mondja: nosza, rajta, tedd meg. De te tényleg úgy gondolod, hogy így nyer az ember örök életet? Ezért nyer örök életet? Hiszen már te is érzed, hogy ez egyszerűen lehetetlen így. Sosem leszel annyira jó, hogy ez elég legyen az életre. Badarság.

És az ember érzi, amit Jézus is szeretne elmondani: A törvény sosem vezet el az életre. Hanem tudod hogy van ez? Úgy, hogy valójában AZ ÉLET VEZET EL A TÖRVÉNYRE. Hogy azt szeresd, amit az szeret, aki te szeretsz. Ha a fán gyümölcsöt találsz, tudod, hogy a fa nem a gyümölcs miatt él. Hanem ellenkezőleg: amiatt van rajta gyümölcs, hogy él.

Jó-jó, álljunk meg egy pillanatra, Jézus, te most nem fogod összezúzni itt hirtelen az élet rendjéről alkotott elképzelésémet, ezért mondd el most konkrétan, hogy mi az a minimum elvárás, amit Isten támaszt felém, hogy én ebből életet nyerhessek.

Mire Jézus azt mondja: erről jut eszembe egy történet.

Ennek a történetnek van egy főszereplője. Aki mit csinál? Alapvető emberi szükségeket lát el cselekedetekkel. Ez pedig iszonyúan költséges, rettenetesen sok ádozatba kerül, kimondhatatlanul veszélyes. De megteszi, és így segít teljesen átfogóan: érzelmileg, fizikailag, anyagilag. És ez a történet Jézus válasza arra nézve, hogy mire gondol Isten konkrétan akkor, amikor ezt mondja: SZERESD FELEBARÁTODAT, mint magadat.

És Jézus ezt mondja: ahhoz, hogy a körülötted élők szükségleteit elégíts ki, még azokét is, akikről úgy gondolod, hogy egyáltalán nem érdemlik meg (lásd samáriai-zsidó ellentét), sőt vegyük őket példának, és ezeknek a szükségleteknek a mentén légy annyira önfeláldozó, hogy a körülötted élők ebből megkívánják az evangéliumot.

Vagyis ott tartunk, hogy mi az Isten elvárásainak a minimuma. És Jézus bemutatja nekünk az Isten szíve szerinti szociális munkát, annak a minimumát.

Ki a kecske a Mt 26-ban? Az, aki ezt a szociális munkát, ilyen amplitudóval, nem végzi.

MEDDIG kell? Hol a határ? Mik a dimenziói? MENNYIRE?

Máris elkezdjük az alkudozást. Hát csak meg kell húzni valahol a határt!

De hol van a határ? Hol szeretjük mi meghúzni?

Kinek?

Mikor?

Mennyire?

KINEK SEGÍTÜNK? Az, aki nekünk szimpatikus. Nos ebbe nagyon, de nagyon kevesen férnek bele. (Gyűjtöttünk Noelnek, gyűjtöttünk Iminek, még Kécnek is...)

Nekem is adnak úgy oda pénzt, hogy tiszteletes úr, tudom, hogy jó helyre megy.

De Jézus azt mondja: VIGYÁZZ! Hadd mutassam meg, hogy ki a te felebarátod! Kik vannak ebben a történetben? Egy zsidó és egy samáriai! Két esküdt ellenség. Ezzel pedig Jézus azt mondja, hogy bizony, a te felebarátod mindenki, aki szükséget szenved. Jézus azt mondja, hogy meg ne merd tenni azt, hogy máshova húzod a határokat, csak azért, mert neked ez nem megy.

MIKOR? Amikor megérdemli. Belecsapott a villám a házukba. Ok, az nem az ő hibája volt. De ezek? Ilyen hülye bajkeverőket, felelőtleneket, ingyenélőket segítsek? Az az ő hibájuk. Szívesen segítek akkor, amikor nem az ő hibája. Amikor megérdemli.

Nos meg kell értenetek a kontextusát ennek a történetnek: amikor a samáriai meglátta ezt a zsidót, akkor számára egyértelmű volt, hogy ez a fickó megérdemli azt, amiben van. (Ez nem egy individualista társadalom volt, ott téged azonosítottak a népeddel. S ha a népedet gyűlöljük, akkor téged is. Nem érdemled meg, hogy lehajoljak hozzád. És a történetbeli samáriai átlépi ezt a határt. Ez az isteni MINIMUM. Ne merj ehhez sem hozzányúlni, mondja Jézus.

Mentségeink:

Nem valódi szegények, nekem csak akkor kötelességem segíteni, ha valóban szegények és nyomorultak. Csak ebben az állapotukban kell rajtuk segíteni? Ez nem azt jelenti, hogy úgy szereted őket mint magadat. Vagy te is már csak akkor igényelsz empátiát és segítséget, amikor elértél a gödör aljára?

Dehát ők keresték maguknak a bajt. De Jézus téged akkor is szeretett, amikor bűneidben voltál és vagy. Az Atya akkor is átölelt, amikor hazajöttél a disznók vályújától. Nem kellene mi is úgy szeressünk másokat, ahogy Krisztus is szeretett minket? MI lenne, ha ISten úgy nézne le a mennyből, hogy na, én csak az arra érdemeseket akarom támogatni? Mi lenne, mondd?

MENNYIRE? Dehát nekem sincs. Jézus nagyon tudatosan egy életveszélyes útszakaszra helyezte a sztorit. Ott csak az élete kockáztatásával lehetett segíteni. Mit gondolsz, a pap és a lévita miért ment át az út túlsó oldalára? Azért mert okos volt. Mert mindkettő tudta, hogy a veszély még ott leselkedik rájuk is.

Mennyire? Annyira is, hogy fájjon. Hogy megérezd. Hogy veszélyes legyen. Régen hozták a Bibliákat át a határon. Ma ha a körmöd letöredezik a segítségnyújtásban, már meg is húztad a határt.

A samáriai mindent kockáztat. És nemcsak kimossa a sebeiből. Hanem hagy pénzt a fogadósnál. És nem olvassuk azt, hogy nagyon gazdag ember lett volna.

Jézus azt mondja: az igazi felebaráti szeretet az, amiért árat kell fizetni. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint amikor valaki életét adja a felebarátaiért.

Amikor valaki azt mondja, hogy én nem tudok segíteni, akkor valójában azt mondja, hogy nem tudok segíteni anélkül, hogy ez áldozatba ne kerülne nekem. És Jézus azt mondja: igen, ez a lényeg. ÉS ha csak annyit teszel, meg, ami nem kerül neked semmibe, akkor nem segítel eléggé.

Érted már, hogy mennyire radikális ez? Érted?

No, hogyan lehet bárki is képes ekkora mértékű áldozatra? Ez vezet el bennünket a harmadik kérdésig:

HOGYAN?

Ennek van egy elvi része, ez pedig a motiváció? Honnan kapjuk az erőt ehhez?

Csakis két lehetőség van: Jézus mindkettőt megmutatja: az egyik helytelen, a másik pedig helyes. Az egyik elégtelen, a másik teljesen elégséges.

Az elégtelen: ERKÖLCSÖSSÉG. A világi gondolkodásban is ott van. Ha művelt, komoly ember van, akkor végzel társadalomépítő munkát. A vallásos gondolkodásban pedig az van, hogy azért teszed, mert az ISten ezt követeli tőled, így bizonyítod be neki, hogy te mennyire megérdemled, hogy szeressen. És mindegyik a bűntudattal operál.

De mi a helyes út? Mi az evangéliumi megoldás? Az, ha azért teszed, mert....?

NÉzzük meg a történetet. Nagyon érdekes. Már az is nagyon érdekes, hogy itt két olyan szereplő kerül a történetbe, akik nagyon erkölcsösek, mindketten. Nagyon vallásosak. A pap és a lévita. Nekik ráadásul ez is volt a dolguk. ŐK voltak a kor szociális munkásai. És ezzel azt akarja mondani, hogy azok, akik kötelességből végzik, azok ennek mentén nem tudják bevállalni ennek a segítségnyújtásnak a radikalitását. A kötelességből dolgozók az első kockázatnál kikerülik a lehetőséget.

A moralitás nem vezet messze. Bűntudatod van? Állj le. Nem jó motiváció.

Hát akkor? Nem mondja Jézus, hogy jujj, mekkora egy mocsok vagy, hogy nem segíted a szegényeket.

HAnem, mit mondd Jézus?

Hol a kulcs? Ott a kulcs, hogy hova helyezte be a kérdező írástudót a történetbe? Nos, hova? Nem a segítő helyébe, hanem a segítségre szoruló helyébe.

Nem azt mondja, hogy egy hozzád hasonló ember a Jerikó felé vezető úton találkozott egy összevert samáriaival.

Erre azt mondhatta volna az irástudó: ne röhögtess! Ez az ember nem érdemli meg, hogy éljen!

És itt csavar a történeten egy nagyot Jézus: mert azt mondja, hogy te heversz most ott az úton és jön az ellenséget.... és ÁTÖLEL. Mikor hevertem bűnben megkötözve, felém kinyújtád irgalmas kezed. Örömkönnyekkel, térdre hullva áldom, te üdvözítő, nagy szerelmedet!

MI A MOTIVÁCIÓ? A HÁLA. A VÉGTELEN HÁLA. HOGYAN TEGYEM? HÁLÁVAL.

TANULJATOK MEG JÓT TENNI - mondja Ézsaiás? Hát hogyan? Nem lehet ezt megtanulni. Csak hálával leborulni előtte. És szolgálni őt, követni őt, akárhova megy, és akárhova visz engem.

Nem lehetsz senkinek sem a felebarátja addig, amíg valaki nem lett a te FELEBARÁTOD. Ó, mily hű barát a JÉZUS.

HOGYAN?

Miért kell felebarátnak lenni? Miért kell segítve evangelizálni? - A mandátum

Hol van a határ? - A magnitudó - a dimenziók

Mi a helyes motiváció ebben? - A motiváció

Hogyan kell ezt csinálni? - A módszer

Hétfő

Ha az igazság érvényesül.

De mi az igazság?

https://podcast.gospelinlife.com/e/what-is-truth-an-open-forum/