Reménység (hogyan Jézus-centrális?)
Sok bánata van a gonosznak, de a ki bízik az Úrban, kegyelemmel veszi azt körül.
33. Zsoltár
13 Az égbõl letekint az Úr, látja az emberek minden fiát.
14 Székhelyérõl lenéz a föld minden lakosára.
15 Õ alkotta mindnyájok szivét, [és] jól tudja minden tettöket.
16 Nem szabadul meg a király nagy sereggel; a hõs sem menekül meg nagy erejével;
17 Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg.
18 Ámde az Úr szemmel tartja az õt félõket, az õ kegyelmében bízókat,
19 Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben [is] eltartsa õket.
20 Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk õ.
34. Zsoltár:
5 Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmembõl kimentett engem.
6 A kik õ reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.
7 Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette õt.
8 Az Úr angyala tábort jár az õt félõk körül és kiszabadítja õket.
16 Az Úr szemei az igazakon vannak, és az õ fülei azoknak kiáltásán;
18 [Ha igazak] kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti õket.
23 Az Úr kimenti az õ szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki õ benne bízik.
147. Zsoltár:
3 Meggyógyítja a megtört szívûeket, és bekötözi sebeiket.
6 Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
11 Az õt félõkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
Ézsaiás 61:
1 Az Úr Isten lelke van én rajtam azért, mert fölkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak; elküldött, hogy bekössem a megtört szívûeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a megkötözötteknek megoldást;
2 Hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét, és Istenünk bosszúállása napját; megvígasztaljak minden gyászolót;
3 Hogy tegyek Sion gyászolóira, adjak nékik ékességet a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett, dicsõségnek palástját a csüggedt lélek helyett, hogy igazság fáinak neveztessenek, az Úr plántáinak, az Õ dicsõségére!
