A szalmabábot püfölik

A szalmabáb letámadása

az előző fejezetben Jób

elismeri Isten csodás teremtő hatalmát

bármit tenne is Jób (akár jót, akár rosszat) Isten keményen bánna vele (igazságtalanul)

megsejti azt, hogy Isten valóban nem a tetteink alapján viszonyul hozzánk - sokan ezt igazságtalanságként élik át

Jób birkózik Istennel, mint Jákob a Jabbók-révnél

Cófár fellengzős szavakat mond Istenről - Ki tudod-e találni, hogy mi az Isten titka?

Az ő istene nagyon egyszerű: a jókat megmegjutalmazza, a gonoszakat megbünteti.

Ha valami komplikáció lép fel, akkor az csak azért van, mert nem tudjuk, hogy mi a jó és mi a roszz, vagy nem értjük, hogy mi a büntetés és mi a jutalom.

Cófár teljesen elfeledkezik arról, hogy egy olyan emberrel beszél, aki mindenét elveszítette és a szenvedés elkeseredetté és vakmerővé teszi.

Jób vakmerő szavaitól begőzöl és nem veszi észre a kérdések mögött a kérdezőt. Az átkozódó mögött a kisemmizettet

Érdemes figyelni arra, hogy mit csinál itt Cófár: egy legyszerűsített képet rajzol Jóbról és ezt támadja.

Bőbeszédűnek és fecsegőnek állítja ők be. - Itt már valóban sokat beszél Jób, de amit csinál az egyáltalán nem fecsegés. Ha a szavak mögött figyelne Cófár az emberre is, tudná.

Aztán Cófár azt is mondja: mintha Isten bölcsességével kérkedne Jób - pedig nem teszi, csak felborítja azt az erkölcsi rendet, amit Cófár ismer: ti. hogy szenvedés csak a bűnöst éri, a bűne miatt.

Cófár üresfejűnek és üresszívűnek állítja be Jóbot, akinek meg kell térnie - pedig nem megtérésre van szüksége, hanem találkozásra Istennel.

Amit Cófár csinál, azt úgy is nevezzük: szalmabábot támad és győz le, ahelyett, hogy komolyan megfontolná és mérlegelné Jób szavait.

Elferdíti, kifordítja vagy eltúlozza Jób mondatait, egy szalmabábot készít és azt püföli. Egy szalmabábot, ráadásul, ha én készítettem, ha én alkottam azt - minden hibájával együtt - akkor azt könnyű elpüfölnöm, könnyű legyőznöm.

Figyeljünk oda a társainkra - figyeljünk oda arra amit mondanak - a mondatok mögött rejtőző emberre, akinek igazán csak arra van szüksége, hogy találkozzon Istennel.

Ne csináljunk a társainkból szalmabábot, és ne püföljük őket - nem ezért jöttünk, nem ezért vagyunk mellettük, nem ezért beszélünk velük.

Tartsuk észben azt, hogy mi a fő különbség Jób gondolkodása és a barátai gondolkodása között:

Isten nem a tetteimre reagál. Nem a hátamat csapdossa, mert valamit rosszul csináltam. Ő az életemet vezeti.

Isten nem a múltamat rendezgeti, hanem a jövőmet.

Ebben az értelemben Isten nem a hátam mögött van, hanem előttem.

Mi, Jézus tanítványai, már annyiszor megtapasztaltuk, hogy nem az érdemeink szerint fizet nekünk az Úr.

Jób érti ezt, Cófár nem.

És mi?